Szt. Erzsébet tér...

..... parkja.

A Szent Erzsébet plébániatemplom előtt lévő parkban található szép környezetben, Erzsébet királyné a kerület névadójának emlékköve egy emléktáblával.

Peternell és Kulhanek 2……

…..kiegészítés,

Harangművek Rt.
A trianoni béke után egyházi tőkével létesült az "Ecclesia Harang művek Részvénytársaság", mely vállalta harangok szállítását, azonban műhelye nem volt. A harangokat kezdetben a németországi Sinnben, a Rincker testvérek öntödéjében készíttette. 1922-ben az ifjú Fritz Wilhelm Rincker Magyarországra jött, és Csepelen, a Weiss Manfréd gyárban harang öntő műhelyt rendezett be. Itt már az első évben 300-nál több harangot öntöttek. Rincker 1928. január elejéig volt Budapesten. Ez ideig kb. 1800 harang készült Csepelen. Az Ecclesia Rt. továbbra is vett fel megrendeléseket, amelyeket a pesterzsébeti Peternell és Kulhanek-féle öntödében teljesítettek. Itt Blaha János, a volt csepeli műhely üzem vezetője irányította a munkát. 1930 után nincs adatunk az Ecclesia Rt. működéséről.

A fenti sorok kimaradtak az előző írásból, de miután előkerültek, gondoltam a kiegészítés nélkül nem lenne teljes a történet.

Peternell és Kulhanek…

.... vas és fém öntöde.

Létesült 1921-ben, Peternell Károly és Kulhanek Adolf alapításában cca. 10 alkalmazottal a Baross utca 80 szám alatt. Telefon: 476-46 Ma 30 HP géppel van felszerelve és 35 - 40 alkalmazottal, dolgozik. Strobl, Pásztori, Orbán szobrát, és több más szobrot, így az erzsébeti Anyák Szobrát is a vállalat öntötte és a Pálos Kolostor harangjátékát is az, készítette. A cég műszaki vezetője Kulhanek Adolf.

A Török Flóris utcai elemi iskola egy nevelője, bizonyos Sugár Béla és a vöröskeresztes ifjak 1930. ban felhívással fordulnak, és teszik közzé azt a kezdeményezést, hogy a város összes iskolájának minden tanulója vegyen részt, anyagi támogatások és adományok gyűjtésében, mely az Anyák Szobrának megvalósításához az emlékmű felállításának pénzügyi fedezetéhez szükséges. A felhívás eredményes volt, a tanulók megtakarított (spórolt ) pénzükkel, a szülők hozzájárulása anyagi lehetőségeik szerint, a tehetős magánszemélyek, és üzemek adományai elégséges pénzt biztosítottak a költségekre. Ily módon jött létre a világ első az Anyák tiszteletére készült emlékmű. A szobor alkotója: Kaszap Károly szobrász. A szobor alakját, egy, a téren lakó 12 gyermekes anyáról Melis Andrásnéról formázta a művész. A szobor leleplezésének dátuma 1933. május 28. Az akkori világ sajtó nagy elismeréssel visszhangozta az egyedül álló eseményt.

ÁLLJ MEG ÉS GONDOLJ ÉDESANYÁDRA

Olvasható a szobor talpazatán. Mikor arra járok, minden esetben van annyi időm, hogy ezt a mondatot többször is elolvassam, nagy szeretettel és tisztelettel emlékezve az Édesanyámra.
Ha nem is sokkal, de egy – két mondattal szerettem volna többet írni az öntöde régi történetéről, de a szoborhoz kapcsolódó gondolataim, egy kissé elterelték a figyelmem. Egy későbbi időpontba folytatom, talán még fotókat is találok mellékletnek. Máshol is írnak a szoborról:

Pesterzsébet Templom fotók 5....

......Evangélikus „Béke” templom.

Az elsõ protestáns istentiszteletet 1885-ben tartották, 1900-ban alakult meg az önálló evangélikus presbitérium és 1908-ban Erzsébetfalva és Kispest evangélikusai egy missziói körré lettek. 1922-ben, Falvay Jenő hitoktató szervező munkája eredményeképpen váltak anyaegyházzá. A várostól kapott telekre templomépítési pályázatot írtak ki, amit Óváry Arthur nyert meg. Az alapkőletételt, 1926. június 6-án ünnepelték s a templomot Raffay Sándor püspök szentelte fel december 26-án. Evangélikus templomoknál szokatlan módon, a háború utáni békevágy és az összes többi felekezet adakozásának emlékére Béke templomnak nevezték el. Sajnos a templom az eredeti berendezése az 1960. ban végzett átalakítás, a korszerűsítés áldozata lett. Az üvegablakok adományozóik neveit őrzik. A bejárat fölött, a torony rozettás ablaka alatt Krisztusfej látható. A szentély alá kripta épült. A gyönyörűen formált orgonát 1934- ben állították fel, és valószínű a híres pécsi Angster gyárban készülhetett. Csengettyű harang: A Pesti Evangélikus Egyházmegye egyik legérdekesebb harangja. Oroszországban készült. Egy szökött magyar hadifogoly hozta el magával a munkatáborból Magyarországra. A későbbiek során teljesen ismeretlen úton - ugyanis a szökevény nem volt a gyülekezet tagja - a harang az erzsébeti gyülekezet tornyába került. A 70 éves jubileum alkalmából 1996-ban a templomot ismét teljesen átalakították.
Szokásomhoz híven, csak rövid kivonatos formában írom meg a legszükségesebb információkat, Ennek oka, csupán az érdeklődés felkeltésének a szándéka. A témában bőven található információ azok számára, kik szívesen merítenék ismereteiket nagyobb tudásanyagból, ami igazi szakértők tollából származik. Remélem az általam készített és jóemberektől kapott fotók, eléggé érdekessé és látványossá teszik e rövidke bejegyzést
.Részletesebb információ az érdeklődők számára az alábbi címeken találhatók:

Pesti Egyházmegye - Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség

A középső kép: Kolozs Gyula gyűjteményéből és hozzájárulásával

Falra másztak a fiúk…

……. nem volt más dolguk.

Leleményes dolgok ezek, mert mire valaki oda felmászik, hogy megfogja az illetőt és bevasalja rajta az önkormányzat által elrendelt bírságot, fal kenegetés festékkel, címszó alatt és okán, addig eltűnnek, mint egy krigli sör a haverom torkán.
Főleg ha a szerv egy kissé túlsúlyos.

Nem lankadnak a fiuk.....

.....mindig van festék.

Festék az mindig akad, az ötletek szaporodnak, a fiuk szorgalmasak nem fáradnak, midig akad új. Az ellenzők tábora nem lett kevesebb, és rajongók is maradtak és a fotózni való sem csökken.

Egy szerkentyű.....

......nagyon gyorsan ment.

Csodálkoztam is azon, hogy egy ilyen kis valami milyen sebességgel képes haladni. Tényleg meglepő volt amit láttam, a dátum a mai napra vonatkozik.

Pesterzsébet, emberek 10

Szabó István fasarok készítő mester.

Budapesten 1882 –ben született, és a Lámpagyárban tanulta ifjú korában lakatosipart. Később a Fegyvergyárban dolgozott, mint üzemvezető. Mint önálló iparos Balatonudvarin kezdi meg és folytatja szakmai működését. Erzsébeten 1912 –ben építették a házukat.
1926-ban kezdte üzemeltetni fasarok készítő műhelyét, melynek gépeit Ő maga konstruálta és 8 HP (lóerő) motorral szerelt fel, továbbá négy automata és több segédgép működtetését 8 – 10 alkalmazottjának munkája látta el. Neje, született: Takács Julianna és fia István is, az üzemben dolgoztak.
Sajnos hiányosak a leírásban közölt adatok, a régi monográfiák szerkesztői csupán, egy egyszerű leírást közölnek némely esetben pl: a lakóhely és az üzem címe nem szerepel, és azt sem tudjuk meg, mióta erzsébeti lakosok? Lehet viszont, hogy az ipartestület nyilvántartásai bővebben rendelkeznek adatokkal.

Harisnyagyár…..III

…kiegészítés:

Egy érdekes, ajándéknak is mondható tárgyi emléket kaptam fő kutató és szorgalmas levelező partnerünktől Kolozs Gyulától. Mindig valami különleges meglepetéssel szolgál, nagy örömünkre. Most kiegészítésként a Harisnyagyár tárgyi emlékekeit gyarapította egy régi ott dolgozó munkakönyvének a bemutatásával. Igen érdekes a bejegyzés, ami a havi munkabért illeti. Ma, több számjeggyel írunk le egy havi fizetést, de ami az értékét illeti? Hát, azt ki tudja? Köszi Gyula!

Előzmények.
Itt is van még!

Eljött az este....

..... fények a fák között.

A Magyarok Nagyasszonya terén a fák, és a lemenő nap színpompás fényei.

Nyuszi tojás......

....az ünnepekre.

A szorgoskodó alkotó "peva", kinek blogján, sok szép tárgy, és érdekes dolog látható.

http://rakom.freeblog.hu/

Pesterzsébet Templom fotók 4

.....most még ezeket, aztán megyek aludni.

Pesterzsébet Templom fotók 3

.....Magyarok Nagyasszonya templom.

Mennyi szép kép készíthető egy templomról. Még nincs befejezve a kitűzött cél, mivel nagyon gazdag a nézni valók sokasága, és a nézőpontok száma szinte végtelen. Remélem jut idő és alkalom a tervezett képek elkészítésére.

Friss képeket raktam az albumba!

Pesterzsébet Templom fotók 2

....egy-két új a többiek mellé.

A Mária-szobor, Jálics Ernő munkája.
A templom orgonáját, Gergely Ferenc orgonaművész tervei alapján készítették 1960-ban.

Pesterzsébet Templom fotók:…

.... kívül, és amikor lehetséges, belső képek is.

Pestszenterzsébet-Pacsirtatelep - Magyarok Nagyasszonya plébánia. 1888-ban önálló község lett Erzsébetfalva. 1896-ban Kossuthfalvával nagyközség. 1932-ben lett Pestszenterzsébet. A pestszenterzsébeti plébániából leválasztott területen az egyházmegyei hatóság 1930-ban a Magyarok Nagyasszonya lelkészséget állítottak fel. A templom neogót stílusú, Diebold Hermann tervei szerint épült, tornya 23 m. magas. Hanauer Á. István megyéspüspök 1936. október l2-én Magyarok Nagyasszonya ünnepén benedikálta. Az üvegablakokat Nagy Sándor festőművész tervei szerint Johann Hugó üvegfestő valósította meg. Az üvegablakokat Nagy Sándor festőművész tervei szerint Johann Hugó üvegfestô valósította meg. Az ún. mustrákból összeállított ornamentika Vandrák Irén, Nagy Sándor tanítványának munkája. A főoltárt Iván István ötvösművész készítette 1938-ban. Továbbá Mária-szobrot Jálics Ernő, a 15 stációs keresztutat Kopp Judit faragta. Az orgonát Gergely Ferenc orgonaművész tervezte 1960-ban. A városi közgyűlés 1940. október 17-én a templomteret Magyarok Nagyasszonyának nevezte el.
A fotókat magam készítettem, leszámítva az archív képeket, melyek az 1930-40 –es években készültek és egy példányt, mint ajándékot kaptam. A levelezőlap pedig közismert sokak számára. Terveim szerint egy albumot is készítek a témáról, remélve sikerül eléggé színvonalas képeket készítenem, hogy az nézhető és érdekes is legyen.

Graffitiről.....

...... ezt is tudni illenék.

Kezembe került a BAZ-i rendőrkapitányság (Miskolc) kiadványa a graffitikről, és gondoltam, hogy összedobok belőle egy gyorstalpalót a graffitiről. Mert hogy a graffitiről, a tag-elésről, a street art-ról fogunk beszélgetni holnap reggel 7-8 között a Tilosban (FM90,3), a hetiBeton c. műsorban.
A szülők és a gyerekek nagyon sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a falfirkálás büntetendő cselekmény. Sokszor a rendőrségi kihallgatáson döbbennek rá arra, hogy mit is csináltak, és hogy milyen következményekkel kell szembenézniük.

Egy kis gyorstalpaló alapozó graffiti témában itt:
budapestjovoje.freeblog.hu/archives/2009/03/26/Bevezetes_a_Graffiti_tantargyba/

A "Zeppelin" éjjel.....

".....London réme.

A hatalmas hivalkodó angol főváros éjszakánként nem tud aludni. Mint a lázbeteg, egyre rémeket lát. A máskor ragyogóan kivilágított város, mostanában vak sötétségben burkolódzik, ha leszáll rá az este. Azonban így sincs nyugta. Időnként a város minden részéből fényszórók vetődnek a fekete égboltra, ahol csakugyan megjelenik a rém: a félelmetes „Zeppelin”. Egy-egy bombát, hajit le s aztán nyomtalanul átsuhan a reszkető metropolis felett.
a kép: Otto Engelhardt festménye alapján készült."
Tolnai Világ-lapja 1914.

Nagyon naiv vagyok? Én még ma sem hiszem, hogy a korabeli bulvár e borzasztóan primitív szövegét megették az emberek.

A kép közlését és az alatta lévő idézetet kiegészítésnek szánom egy régebbi bejegyzésemhez.
Pesterzsébet felett a Graf Zeppelin…..

Győrfy és Wolf Fémárugyár 2

Az alábbiak szintén a gyár történetéhez tartoznak.

A gramofon gyors európai sikere nem maradt visszhang nélkül a Monarchiában sem. Néhány évvel a The Gramophone Co. megalapítása után – valószínűleg 1905-ben – Magyarországon is alapítanak vállalatot hanglemezek gyártására. Magyarországon azonban nem csak az Első Magyar Hanglemezgyár Rt. foglalkozik az új médiummal, hanem más magyar vállalkozók is. 1907-08-ban Presztér Károly alapítja az Eufon Beszélőgép Társaságot. Termékük a szabadalmaztatott, tölcsér nélküli, a szerkezet dobozába elhelyezett hangvezetésű gramofon, a későbbi táskagramofon első változata. Ezt a megoldást Németországban már 1903-ban szabadalmaztatják, Amerikában azonban csak az évtized végén jelenik meg hasonló szerkezet. A hordozható, tölcsér nélküli gramofon elterjedésének nagy lendületet ad, hogy az első világháború alatt az angol katonák a lövészárkokban ilyenekkel hallgatják a legfrissebb angol operettek slágereit. A típus fő gyártója akkor már az angol Decca gyár. Az Eufon lemezeket is gyárt, Metafon és Olympia Record márkanévvel.
A vállalat 1913-ban a Győrfy és Wolf Fémárugyár Erzsébetfalva tulajdonába kerül, s 1918-ig működik
­­­­­­­­­­­­
A név írása változó a különböző írásokban, „Győrfy és Győrffy.
Mind a két változat használatban volt.

A „kosuti”-t. is........

....... felbontották valamikor.

A sárga keramit burkolatot felszedték "kosutiban", talán az 1970-es évek elején, akkor egy darabig, csak szép sárga homok borította az egész utcát végig. A gyermekeink nagy örömére, valamelyik erzsébeti szódás fia, lóháton és valamiféle vadnyugati kalappal a fején, vágtatott le és fel a homokos "kosutin" naponta legalább kétszer, szőrén ülve meg a paripát. Voltak, akik rémüldöztek voltak, akik felháborodásuknak adtak hangot, mivel a ló engedve a természet kényszerének, potyogtatta a lócitromot, hangos pukkantások kíséretével. A mi, és mások gyermekei viszont boldogan, kórusba üvöltözték, lócitrom, lócitrom..... (hiába minden nevelési célzattal elhangzott szónak.) és önfeledten nevettek, a „kosuti” közönségével együtt, élvezték a spontán komédiát, kivéve „Fintorgó Rezső” és családját, kik zsebkendőt tartva az orruk elé a fal mellé húzódtak. Persze a gyermekeik feje vörösödött a visszatartott kacagástól. Elnézést az illetlen szavakért, de lehet, hogy élnek még Fintorgóék? Most éppen az a kifogásuk amint hallom, hogy nem eléggé simák a sétáló utca kövei és túl hangos a szökőkút csobogása az elmélyült sétához.
Reméljük, akad egy fotó is majd, ami hiteles képet mutat az akkori viszonyokról.
Találtan képet, bár jóval előbbi mint a történet, de megteszi mint illusztráció és így láthatóak az akkori sárga keramit téglák, amikkel az utcákat burkolták sok esetben.

Pesterzsébet ipartörténetéhez…

....... Győrfy és Wolf Rt.

A Testory-család a hazai gyári bronziparosság alapjait rakta le, amikor műhelynél alig nagyobb gyárukat 1878-ban megalapították Kőbányán. Ebből jött létre 1883-ban a Testory-féle Fém- és Lámpaárugyár Rt. melyben, petróleumlámpákat, csillárokat, vagonvilágító berendezéseket, gázrezsókat, bronz díszműárut gyártottak. A gyorsan fejlődő cég bronzcsillárjai világítottak már a századfordulón a királyi palotában, az Országházban, a fővárosi bankok székházaiban. Az első világháború utáni nagy fejlesztések eredményeként zománcedények, fürdőkádak gyártásával bővült a termékválaszték. 1932-ben magába olvasztotta a fűtési berendezések, fürdőszoba-berendezések és színesfémöntvények gyártásával foglalkozó Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt.-t. Ebben az évben szerepel először a termékeken a Lampart márkanév. 1935-ben fuzionált a Fegyver- és Gépgyár Rt.-vel, Fémárú, Fegyver-és Gépgyár Rt. néven, de a Lampart márkanevet is megtartotta.

A cég katonai kitüntetéseket is készített, amint azt a képen látható példány igazol. EISERNES VERDIENSTKREUZ am Band des Militärverdiestkreuzes in der roten Schachtel ( 80 x 55 mm ) Am Deckel die drei Buchstaben " E.V.K." (Eisernes Verdienst Kreuz ) Am Etuiboden der 4 zeilige Stempel des Herstellers. Györffy - Wolf Metallwarenfabriks A.- G., Erzsébetfalva. Kurze dicke Kreuzarme. Zustand: 1 Fordítás:
Első érdemérem, a katonai érdemérem (kereszt) piros dobozában. 80x55mm. A borításán lévő három betű "E.V.K" (Első Érdem Kereszt). A tok alján az előállító 4 soros pecsétje. Győrffy-Wolf Fémárugyártó Rt. Erzsébetfalva. Rövid, kövér keresztkarok.

Ez egy árverési tétel volt, ma már nem található mivel elkelt.
Nem tudom mennyi volt a leütési ár.

Tréfa nélkül.....

.... itt van április.

Szép jó reggelt, és napot kívánok minden kedves látogatómnak és az esténk se legyen rosszabb, mint ahogyan azt elképzelem.