2009. április 22., szerda

Pesterzsébet Templom fotók 5....






......Evangélikus „Béke” templom.

Az elsõ protestáns istentiszteletet 1885-ben tartották, 1900-ban alakult meg az önálló evangélikus presbitérium és 1908-ban Erzsébetfalva és Kispest evangélikusai egy missziói körré lettek. 1922-ben, Falvay Jenő hitoktató szervező munkája eredményeképpen váltak anyaegyházzá. A várostól kapott telekre templomépítési pályázatot írtak ki, amit Óváry Arthur nyert meg. Az alapkőletételt, 1926. június 6-án ünnepelték s a templomot Raffay Sándor püspök szentelte fel december 26-án. Evangélikus templomoknál szokatlan módon, a háború utáni békevágy és az összes többi felekezet adakozásának emlékére Béke templomnak nevezték el. Sajnos a templom az eredeti berendezése az 1960. ban végzett átalakítás, a korszerűsítés áldozata lett. Az üvegablakok adományozóik neveit őrzik. A bejárat fölött, a torony rozettás ablaka alatt Krisztusfej látható. A szentély alá kripta épült. A gyönyörűen formált orgonát 1934- ben állították fel, és valószínű a híres pécsi Angster gyárban készülhetett. Csengettyű harang: A Pesti Evangélikus Egyházmegye egyik legérdekesebb harangja. Oroszországban készült. Egy szökött magyar hadifogoly hozta el magával a munkatáborból Magyarországra. A későbbiek során teljesen ismeretlen úton - ugyanis a szökevény nem volt a gyülekezet tagja - a harang az erzsébeti gyülekezet tornyába került. A 70 éves jubileum alkalmából 1996-ban a templomot ismét teljesen átalakították.
Szokásomhoz híven, csak rövid kivonatos formában írom meg a legszükségesebb információkat, Ennek oka, csupán az érdeklődés felkeltésének a szándéka. A témában bőven található információ azok számára, kik szívesen merítenék ismereteiket nagyobb tudásanyagból, ami igazi szakértők tollából származik. Remélem az általam készített és jóemberektől kapott fotók, eléggé érdekessé és látványossá teszik e rövidke bejegyzést
.
Részletesebb információ az érdeklődők számára az alábbi címeken találhatók:
Pesti Egyházmegye - Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség

A középső kép: Kolozs Gyula gyűjteményéből és hozzájárulásával



Nincsenek megjegyzések: