….a házak romjai.
Bár nem nagyon jeleskedtem az iskolai matek órákon, de most, miután újra a kezeimbe tartom a feleségem unokatestvérének férje által 1944-ben készített, és nekem ajándékozott fotóit, mindenféle számtani művelet elvégzése nél
kül, a 66 -os szám villant az agyam mozivásznán. Igen, még egy pár nap és 66. éve lesz annak, hogy Prommer Béla, mint ifjú emberke elkészítette ezeket a fotókat az akkori bombázások utáni napokban. Talán nem is gondolta akkor, hogy a történelem egy furcsa fintorát dokumentálja a Török Flóris és Határ út sarkának közelében készített felvételeivel. Miért fintor? — hát, mert máig rejtély miért is Erzsébet kapta a sok bombát 1944. április 3-án, 13-án, és 16-án, amelyek házak sorait döntötték romba értelmetlenül, még a városháza épületét is tornyaival együtt. Több mint kétszáz volt az elhalálozott áldozatok száma, a sebesülteké pedig meghaladta az ezres nagyságrendet. A család szerencséje a szerencsétlenségben, hogy személyi sérülés-sebesülés nem történt, viszont jelentős anyagi kárt szenvedett az épület, melyben a szerszámkészítő üzemük működött, valamint az épület többi része az egész környék házait, épületeit beleértve.
Köszönjük a felvételeket annak ellenére, hogy nem örömteli események szerepelnek a képeken.
Talán még egy eddig nem számolt variációt is beszámíthatnánk a változatok sorában, hogy miért éppen ide pottyantak azok az átkozott gyilkos bombák? Mint egy másik lehetőség, „A 22-es csapdája” című regény, és annak filmváltozatában, van egy olyan jelenet, hogy az események során a bombázógép személyzete, még a célpont elérése előtt kioldotta bombáit, ha úgy gondolták túl erős a légelhárítás. Ennek igen egyszerű oka volt, a háború túlélésének esélyeit növelni. Lehet, hogy ők is csak ezzel próbálkoztak?
kül, a 66 -os szám villant az agyam mozivásznán. Igen, még egy pár nap és 66. éve lesz annak, hogy Prommer Béla, mint ifjú emberke elkészítette ezeket a fotókat az akkori bombázások utáni napokban. Talán nem is gondolta akkor, hogy a történelem egy furcsa fintorát dokumentálja a Török Flóris és Határ út sarkának közelében készített felvételeivel. Miért fintor? — hát, mert máig rejtély miért is Erzsébet kapta a sok bombát 1944. április 3-án, 13-án, és 16-án, amelyek házak sorait döntötték romba értelmetlenül, még a városháza épületét is tornyaival együtt. Több mint kétszáz volt az elhalálozott áldozatok száma, a sebesülteké pedig meghaladta az ezres nagyságrendet. A család szerencséje a szerencsétlenségben, hogy személyi sérülés-sebesülés nem történt, viszont jelentős anyagi kárt szenvedett az épület, melyben a szerszámkészítő üzemük működött, valamint az épület többi része az egész környék házait, épületeit beleértve.Köszönjük a felvételeket annak ellenére, hogy nem örömteli események szerepelnek a képeken.
Talán még egy eddig nem számolt variációt is beszámíthatnánk a változatok sorában, hogy miért éppen ide pottyantak azok az átkozott gyilkos bombák? Mint egy másik lehetőség, „A 22-es csapdája” című regény, és annak filmváltozatában, van egy olyan jelenet, hogy az események során a bombázógép személyzete, még a célpont elérése előtt kioldotta bombáit, ha úgy gondolták túl erős a légelhárítás. Ennek igen egyszerű oka volt, a háború túlélésének esélyeit növelni. Lehet, hogy ők is csak ezzel próbálkoztak?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése