2011. március 31., csütörtök

Pesterzsébet 1973.



Egy kedves ismerős jóvoltából, "Laci/Zápolya" 1973. év Pesterzsébet minden utcája  látható, és megtalálható térképen. A térképe kattintva tovább nagyítható.

.

2011. március 29., kedd

Pesterzsébeti utca, és házszámtáblák 3


Ha lassan is, de haladok egyáltalán?
Itt is van sok érdekesség: Vessünk csak egy pillantást a "Zápolya utcza" névvel ellátott táblára, és rögtön feltűnik, hogy a tulaj gondosan rács mögé zárta a táblát, pedig ilyen nevű utca már nincs Erzsébeten. Utca nincs, csak a táblából maradt még egy mint kuriózum, egy utolsó darab, mint a rég múlt idők hírmondója. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez egybe bizonyítékként is szolgál a kétkedők számára, hogy bizony ilyen nevű utca is volt valamikor.
Az "Atilla" utcza feliratú tábla 1920 körül készülhettek, mivel a "kiskiskosutis" nyomozása során kiderült, (én csak az 1905 -ben kiadott térképet tanulmányoztam) ,hogy 1905 ben "Attila" utcza felirat szerepel a térképen, az 1925. évben kiadott térképen, mint Atilla utcza szerepel. Kíváncsi lennék mi okból, és mennyi ideig használták a név ilyenfajta írásmódját.
.

2011. március 27., vasárnap

Pesterzsébeti utca, és házszámtáblák 2.

Iskola "ucca"! Ma már ki írná így?
Majdnem elégedett vagyok magammal, ami a házszámtáblák begyűjtését illeti, mondhatnám azt is, hogy szorgalmas voltam. Ez viszont már nem mondható el a további munkámról. Most csak egy gyűjtő lapot sikerült elkészítenem, de már fel is töltöm, mert gondolom a kíváncsiak nézegetni szeretnék.
.

Pesterzsébeti utca, és házszámtáblák 1


Jó, hogy jött a villamos, egy kis mozgalmasság nem árt a képnek.
Érdekes a villany drót bevezetésének porcelán csigái.



……házszámtáblák gyűjteménye.

Pesterzsébet a hazám fórumon régi ismerősünk (nick) „Faluvégi” topik-társunk két igen érdekes fotóval jelentkezett, amin régi utcai névtáblát, és házszám táblát láthattunk. Voltak ott kérem utca, -utcza,-ucca felírattal készített táblák, és mi jó mosolyogtunk. Ezzel rögtön be is bizonyítottuk tudatlanságunkat, hogy nem igen ismerjük a régebbi korok valamikori megszokott írásmódját. Ezen elgondolkodva az ötlöttük ki, hogy régi utcanevek és házszámtáblákra vadászatot indítunk, nyakunkba akasztott fotómasinával járjuk a kerület utcáit régi táblák után kutatva. Talán a szerencse valamelyikünk mellénk szegődik, és aki olyan tábláról készít fotót, amilyent eddig még nem láttunk, nem ismertünk. Tevékenységünk még hasznos is lehet a helytörténeti ismereteink hiányának pótlására, de esetleg mások érdeklődését is felkeltjük és velünk együtt élvezik majd a felfedezés örömét, egy-egy ritkaságnak számító tábla, vagy érdekesség, mint pl: a redőny címke felfedezése. Még az is lehetséges, hogy a hely történetét kutatók számára is hasznos tevékenységet végzünk, amennyiben még általuk sem ismert dolgokra lelünk. Reméljük, csatlakoznak hozzánk mások is.
Minden érdeklődőt és fotót küldő részvevőt szívesen látunk. A táblák közzététele a fotós által kiválasztott név feltüntetésével kerül a fórum és a blog lapjaira. A képeket nagyobb méretben is elkészítem, de azok feltöltésére csak a blog lapjain van lehetőség. Az itt bemutatott lap egy minta, és e formában készül majd a többi is, csupán a nevek és az ott elhelyezett táblák változnak. A képek nyilvánosak és mindenki számára letölthetőek lesznek ugyan úgy, mint eddig.
A kapcsolat felvétel a Pesterzsébet a hazám-fórumom, vagy itt a megjegyzés –re kattintás után írtható üzenettel.

A cég eredeti felírata:
Stefan Eckmayer  k. u. k. priv. Stahlblech u. Holzrolläden, Sonnenschütz-Plachen u. Schlosserwaaren-Fabrik, Budapest
A redőny gyártó feliratának fordítása (korabeli)
Eckmayer István cs. és kir. szab. aczélpéh bolti-görredőny ablakredőny-napellenzők és lakatosáru gyára, Budapest

Különösen tetszik nekem az "aczélpéh" és a "görredőny", mi különben a "pléh" kifejezést használtuk.

2011. március 26., szombat

Templom torony


Én a "nagyokos" jó közel mentem, hogy lássam hány az óra, de amint felnéztem majd hanyatt estem. Szerencsémre ijedtembe megnyomtam a gombot. Hát, így született ez a kép. (ferde is lett)

2011. március 21., hétfő

Előkerült egy rokon 1948


Ez is egy erzsébeti majdnem szenzáció.
 Elhangzó szöveg: Özvegy Baltazár Istvánné zsibárusítási jogosítványt kért. Személyi adatainak felvételénél kiderült, hogy nagyapja Hruz Ádám, Petőfi Sándor édesanyjának, Hruz Máriának édestestvére volt. Az idős asszony a legszegényebb körülmények között, Pesterzsébeten egy fészerben lakott. Dr. Münnich Ferenc altábornagy, a budapesti főkapitánysál vezetőjének kezdeményezésére Pesterzsébeten egy teljesen berendezett szoba-konyhás lakást, tüzelő- és élelmiszer ellátást kapott. A ház lakói megtudták a 63 éves asszony rokoni kapcsolatát a nagy költővel, szeretettel vették körül, és azóta "Petőfi mamának" hívják. - 19 m (Forgács Ottó) 

2011. március 20., vasárnap

Pesterzsébet régi-photográfiák 10






A héten jó napom volt, találtam régi képeket, aztán meg  "tekon" a Gyula sem maradt nyugton, és ellátott egy kis munkával. Az mindig machinál valamit, vagy napelemet gyárt, néhanapján meg (mindig) fotók-fényképek után kutat. Amilyen szerencséje van, mindig talál valamit. Az Ő általa küldött képeket a nevének aláírásával teszem közzé. Övé a hírnév enyém a meló. Mielőtt valaki félreértené, csak annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy szívesen csinálom a mások és magam örömére. A régi kincseket meg kell menteni. Amikor valaki érdeklődése feltámad a régi Erzsébet, "milyen is lehetett a régi strand, kosuti", vagy Jókai utca?" az találjon magának nézegetni valót.
Ne tán valakik pedig olvasni szeretnének a volt erzsébeti érdekességeiről, azok figyelmébe ajánlom Ettvel Zoli blogját a "Pesterzsébeti Érdekest", melyben alapos precíz cikket talál a ritkán írt dolgokról. Jó témaválasztással igen gyorsan népszerűvé vált a blogja, csak az a bökkenő, hogy nagyobb az olvasók igénye a hasonló írásokra mint amennyi idővel és tintával a "kiskiskosutis" rendelkezik.

2011. március 19., szombat

Pesterzsébet régi-photográfiák 9

                                                                                                      
Legtöbbször vanília-csokoládét nyalogattam.

Egy két kép és nincs komment. Arra gondoltam, hogy a kedves idelátógatók között akad aki jobban emlékszik a korabeli eseményekre mint én. Szeretném olvasni a más szemével látott benyomásokat, véleményeket, emlékeket. Ki, hogyan élte meg az akkori eseményeket, és ki emlékszik még a fagyizóra. 
A gyermekeink kedvért elköltöttünk egy pár forintot, és gyönyörködtünk a téglafal látványában is..

Gyorsan jött válasz.

Gyorsan jött válasz.


Megnőtt a Kicsike. Az első kép címét én ötlöttem ki (egy hetembe tellett), „A fotós unokája” elnevezést adományoztam a felvételnek annak idején.
A második kép készítésekor már beszélni is megtanult az apróság, és egy iskola padját is koptatja. A fotó elkészülte alkalmával (telefon), még a helyszínen feltette a kérdést az apukája, hogy milyen címet adnál a képnek? A válasz, kapásból; „Döglött csirkék”. Ezek után feltettem a kérdést a fiamnak. Lehet, hogy az unokánk egy kicsivel több bulvárt olvas mint kellene? Esetleg a TV „Helyszínelők” sorozatának egyik lelkes nézője? 
Egyik sem, csupán nem fukarkodik a szavakkal, és néha egészen jó ötletei vannak.
Mit írhatnák most ide, ha nem így lenne.

2011. március 14., hétfő

Kossuth szobra Pesterzsébeten




A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:
"Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári  Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is."
.

2011. március 11., péntek

Rátkay Endre képek 2

Kattints a képre és jobban látod a csajokat!
Egy kis hiánypótlás következik, mivel kimaradt az első képhez tartozó bejegyzésből.
Rituálé  6 darab 3 méter magas és hét méter széles táblakép, melyeket 1990 és 1994 között készített a művész. Sorrendben a Sir Parcival után másodikként a Don Juan bemutatása és a hozzátartozó leírás szövege következik. Remélem a fotók minősége valamennyire elfogadható, mivel nem rendelkezem a feladathoz szükséges felszereléssel.
Most akkor következzék az alkotás leírása, hogy tudniillik mi is látható a képen:

RITUALE 
2. Don Juan
A kompozíció jobb és baloldalán játszódik a férfi-női időtlen sexualitásának (Sevillai) legendája. A közép rész az Eleuisi mistérium tavasz-tél váltakozása is örök. Az ifjú nőcsábász „kakasával” halfarkú szirénnek udvarol, aki tükrében szépítkezik. Leporello Don Juan csábításainak leporellóját mutogatja duhajkodó véneknek s a vigyorgó Priapus-nak. A térdelő Bona Dea áldását adja jövendő gyermekükre. Szálló szerkezeten a Kővendég érkezik (H.  Moor  cit.). Középütt virágszönyegen a tenger felett Persephone (tavasz) táncol édesanyjával Démétérrel (ősz) kinek öléből gabona nő. Orcus küldötte, a fekete ló a tél alvilágába rántó. A szakadék jobb oldalán temető. Aristoteles  (itt az öreg Don Juan) pórázra fűzve négykézláb, cselédlánya Phyllis lábainál, továbbá itt-ott hiányosan feszülő kiegészítőkben még három Júnói termetű „Domina”: Omphale (és Heracles) Lilith (Adam Kadmon első asszony) Aphrodite Melania (a halálos szerelem istennője). A három elburkolt istennő a Párkák, Circét és disznait ábrázoló papírtekerccsel, egyike a főhős életvonalát vágja el, ami eltűnik a tél élettelen bábújának (az alvilági Persephonénak ölébe), a földbe. A könyvecske Jayce Ulyssesére utal. Pupos Ámor disznóálarcot kínál.
.

2011. március 10., csütörtök

2011. március 9., szerda

Rátkay Endre képek 1



A kép nagysága 3 x 7 méter


Jártál már Pesterzsébeten a Rátkay-Átlók Galériában?
Én szerencsére a közelben lakom, és néha eltotyogok megnézegetni a sok megunhatatlan művészi alkotást. A véleményem kimondottan szubjektív. Kedvenceim, a Rátkay Endre festőművész által alkotott képek, de természetesen a többi kiállított tárgy sem akármi. Bár sok fotót készítettem a képekről, és akár otthon is nézegethetném őket a napnak bármely szakában, mindezek ellenére újra és újra elsétálok, amikor időm engedi. Valamiképpen én ezzel úgy vagyok, mint a zenével, egy hangfelvétel számomra akkor is konzerv, ha tökéletesre sikeredett, és az élőzene varázsát nem pótolhatja. Blőd egy hasonlat, de jobb nem jutott eszembe. Arra gondoltam, talán egy-két általam készített fotót közzé teszek a képekről, és idézném a képek magyarázó szövegét, egy múzeumi kiadvány lapjairól, ezzel azt remélve, talán mások figyelmét, kíváncsiságát is felkeltem, hogy tulajdonképpen mily izgalmas alkotásokat, valódi kincseket rejt magában a régi mozi épülete.

RITUALE
1. Sir Parcival
A festő a „Grál” is a „Kerekasztal” lovagjainak mondáiban jeleníti meg saját és barátainak fiatalságát. Baloldalról: Parcival a játéksárkánnyal. Az édesanyja Herzeleide és az apa Gamuret. A „Grállovagok” elvonulnak a határ úti erdő mellett. Fakerekű kordéra nőtt nyomorúságukat „Amfortas” (Kárpáti Kamil) vontatja. Mellette „Sir Pacival” (a festő) Rocinante nevű szőlő karon lovagolva, hattyút röpítet: „Lohengrint” (fia Tamás). Felismerhetők még: Kondor Béla, Csernus Tibor, Liszi János, Zsombok Tímár György, Boglár Lajos, „Heidall-ként”, Geiger György „Frocin”-ként, Balzám István „Marke” királyként a papírkoronás Csillag Tibor, „Tristan” szoborfeje Nagy László. Gosztola Lóránd és Gaál Imre páncélban. A Grál zászlót Mári Magdolna emeli. A Montserrat hegység előtt megtorpannak (A messzi sziklán Don Quijote, Sancho Panza és Dulcinea del Toboso). Avalon vára alatt a semmibe lebegő asztalnál a Kerekasztal lovagjai az európai kultúra nagymestereivé transzfigurálódnak. Kétszer nagyobbak (ha felállnának) ifjú csodálóiknál. Michelangelo (előtt az Excalibur) kőtáblákkal. Dante, Handel, Einstein, Thomas Mann, Bartók, Rabelais…. Az óriások lábainál egy mandarin része. Szivárvány glóriában az igazi Grál, ami sosem érhető és található meg senkinek sem.