2011. március 9., szerda

Rátkay Endre képek 1



A kép nagysága 3 x 7 méter


Jártál már Pesterzsébeten a Rátkay-Átlók Galériában?
Én szerencsére a közelben lakom, és néha eltotyogok megnézegetni a sok megunhatatlan művészi alkotást. A véleményem kimondottan szubjektív. Kedvenceim, a Rátkay Endre festőművész által alkotott képek, de természetesen a többi kiállított tárgy sem akármi. Bár sok fotót készítettem a képekről, és akár otthon is nézegethetném őket a napnak bármely szakában, mindezek ellenére újra és újra elsétálok, amikor időm engedi. Valamiképpen én ezzel úgy vagyok, mint a zenével, egy hangfelvétel számomra akkor is konzerv, ha tökéletesre sikeredett, és az élőzene varázsát nem pótolhatja. Blőd egy hasonlat, de jobb nem jutott eszembe. Arra gondoltam, talán egy-két általam készített fotót közzé teszek a képekről, és idézném a képek magyarázó szövegét, egy múzeumi kiadvány lapjairól, ezzel azt remélve, talán mások figyelmét, kíváncsiságát is felkeltem, hogy tulajdonképpen mily izgalmas alkotásokat, valódi kincseket rejt magában a régi mozi épülete.

RITUALE
1. Sir Parcival
A festő a „Grál” is a „Kerekasztal” lovagjainak mondáiban jeleníti meg saját és barátainak fiatalságát. Baloldalról: Parcival a játéksárkánnyal. Az édesanyja Herzeleide és az apa Gamuret. A „Grállovagok” elvonulnak a határ úti erdő mellett. Fakerekű kordéra nőtt nyomorúságukat „Amfortas” (Kárpáti Kamil) vontatja. Mellette „Sir Pacival” (a festő) Rocinante nevű szőlő karon lovagolva, hattyút röpítet: „Lohengrint” (fia Tamás). Felismerhetők még: Kondor Béla, Csernus Tibor, Liszi János, Zsombok Tímár György, Boglár Lajos, „Heidall-ként”, Geiger György „Frocin”-ként, Balzám István „Marke” királyként a papírkoronás Csillag Tibor, „Tristan” szoborfeje Nagy László. Gosztola Lóránd és Gaál Imre páncélban. A Grál zászlót Mári Magdolna emeli. A Montserrat hegység előtt megtorpannak (A messzi sziklán Don Quijote, Sancho Panza és Dulcinea del Toboso). Avalon vára alatt a semmibe lebegő asztalnál a Kerekasztal lovagjai az európai kultúra nagymestereivé transzfigurálódnak. Kétszer nagyobbak (ha felállnának) ifjú csodálóiknál. Michelangelo (előtt az Excalibur) kőtáblákkal. Dante, Handel, Einstein, Thomas Mann, Bartók, Rabelais…. Az óriások lábainál egy mandarin része. Szivárvány glóriában az igazi Grál, ami sosem érhető és található meg senkinek sem. 

2 megjegyzés:

Zettvel írta...

Szervusz James!
Mi is el szoktunk menni néha a Rátkay Galériába. Valóban nagyon szép és különösen elgondolkodtató dolgok vannak, nekem is tetszenek. Megmondom azért őszintén, néha egyik-másikat jómagam nem értem, persze próbálom kibogozni, de nem mindig sikerrel. Tény az, hogy ezekhez fel kell nőni, de nagyon értékelem, különöseknek és jóknak tartom az ott látható alkotásokat.

(kiskiskosutis)

james 36 írta...

Szia Zoli!
Köszi a megjegyzést. A dolog a megértéssel kapcsolatban sokkal egyszerűbb, mint az sokan gondolják. Ha egy kép valamiféle gondolatot vagy érzelmet vált ki az emberből, akkor már elérte célját. Gondolod, hogy egy művészettörténész tudja mit gondolt az alkotó 300 éve amikor egy képet festett? Nem tudja, csupán megpróbálja kitalálni, és valami valamiféle magyarázatot adni a látottakra.