2011. november 18., péntek

Pesterzsébet, vonat az állomáson.



 A szerencse mindig hoz valami meglepetést, "példul", egy érdekes régi képet a Pesterzsébet állomásról, ahol egy dohogó diesel mozdony várja az indítást. Érdekessége még a képnek, hogy a szerelvény végénél egy kevés valami látszódik a régi állomás, akkor még létező épületéről.

 „Zettvel” egy megjegyzést írt a képpel kapcsolatban, melyben informál a kép készítőjének személyéről. Az alábbi kiegészítésben őt olvashatjátok, én pedig megkoszönöm sorait.

„ Látom, hogy a kép Kubinszky Mihály professzortól, a híres Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építész és szakírótól származik, aki nagyon sok épülettel foglalkozott, főként hazai és külföldi vasútállomásokkal kapcsolatosan.”     Zettvel

2011. november 13., vasárnap

Vízibusz a Határ úton...



"HAJÓZHATÓ CSATORNA TERVE BUDAPEST KÖRÜL"
"A főváros fejlődése szinte kényszerítő szükséggé teszi, hogy hajózó körcsatornával vegyük körül. A Budapest közepét keresztül szelő Duna ugyanis már távol esik a messze szétterülő város egyes részeitől s a vizén szállíott áruk csak költséges átrakodással s még költségesebb fuvarozással juthatnak a Dunától a külső részekig. Ennek a körcsatornának a gondolata egyébként már régen kisért. Már a kiegyezéskor Budapestnek világvárossá fejlesztése czéljából Reiter Ferencz tervet dolgozott ki e körcsatornára. Előtte lebegett Paris, Berlin és Bécs példája, hol a viziforgalmat hajózó csatornák viszik be a város belsejébe. A mellett azt is czélozta, hogy a Rákos-mező fölkavart homokját ne hozhassák be a szelek a fővárosba. Reiter a mai Nagykörút mentén vezette volna a csatornát, mely tehát aránylag kis területet fogott volna körül. Épen ezért a tervet elvetették s engedték, hogy a főváros a Duna forgalmi körén kivül terjeszkedjék, mikor is a megvalósítandó csatorna sokkal nagyobb beépített területet foglal be s valóban hasznos szolgálatot fog teljesíteni. Reiter óta számos terv merült föl ebben a dologban. Újabban Kvassay Jenő hozott nyilvánosságra egy tervet, mely komolyságánál és nagy jelentőségénél fogva megérdemli, hogy a Vasárnapi Ujság olvasóival röviden megismertessük.
Érdekes, hogy Kvassay ennek a csatornának költségét a mellette fekvő területek értékemelkedéséből akarja fedezni. Ugyanis a csatorna mentén gyári és ipartelepek létesülnének s a forgalom jelentős mértékben emelkednék úgy, hogy a telkek értéke e miatt tetemesen megnövekednék. Az értékemelkedésre példa a németországi Teltow-csatorna, melynek mindkét partján az 500—500 m. széles, vagyis összesen egy km. széles földszalag értéke a csatorna megépítése előtt mintegy 100 millió márka volt."
Cikk teljes terjedelmében:Vasárnapi Újság.    
1912. 45.szám. 910. oldalán olvasható. 

2011. november 9., szerda

Varjak serege


Megjöttek, de honnan, gyermekkorom óta keresem a titok nyitját. Igen egyszerű lenne beírni a keresőbe a varjak, varjú szavakat, esetleg „varnyúú”, ahogyan nagyanyám szokta volt mondani. Bizonyára százával találnám a válaszokat, de nekem talán kiábrándító lenne a tudományos magyarázat. Attól félek, elveszítené a varázsát a valamikori gyermeki rácsodálkozásom, amikor az első nagyszámú varjúcsapatot megláttam.