2012. április 2., hétfő

Válaszom Gyulának.




Mióta nem dohányfüst szagú a nagyszobánk függönye,
és milyen módszerrel szoktam le a bagóról?
Előzmény: Öt évvel ezelőtt, 56 év füstölés után, leszoktam a cigarettáról. 
 - Bármennyire is hihetetlen, de egyből leszoktam, és nem nagyon volt hiányérzetem nem szenvedtem. Én tudtam, hogy többet nem bagózok, 
a szervezetem is bizonyára tudomásul vette, és nem nagyon reklamált.
De ennél egy kicsit bővebben írok, talán segíthetek másoknak.
 - Az első dolog, amit soha nem felejtettem el az édesapám esete volt a cigivel. Talán a tudatalattiban ő lett a példakép. Saját bevallása szerint 13 éves korában kezdte a füstölést, az átlaghoz tartozott a napi 1 doboz maximummal, ami 25 szál cigit jelentett akkoriban, annyi volt egy csomagban. A lényeg, hogy úgy ötvenéves lehetett, amikor egyszer hazajött a melóból, és kijelentette, leszoktam a dohányzásról, majd kivett a zsebéből egy fél doboz „5-éves tervet” és berakta a konyha „kredenc” tetején lévő vázába a tartalék mellé, amit egy egész doboz képviselt. Soha nem panaszkodott, nem lett ideges, és egy hét múlva a tesómmal már el is felejtettük, hogy az apánk valaha is bagózott. Két-három év elmúltával, (1950-es évek) egy alkalommal bátyámnak elfogyott a cigije, és én sem találtam egy szálat se, de akkor eszembe jutott a „kredenc” tetején lévő váza. Rágyújtottunk, édesanyánk kiszalad a szobából, mert azt hitte kigyulladt a lakás olyan büdi lett. A második már könnyebben ment a harmadikat pedig már úgy szívtuk, mint a Marlboro Light –ot. Ez csak arra példa, hogy milyenek a bagósok, azt is mondhatnám, ha mostanában rágyújtanék reggel nyolckor, akkor a második szippantás után eldobnám, mert elszédülnék, de negyedkilenckor rágyújtanék a következőre… stb. és kilenckor már újra úgy bagóznák, mintha soha nem hagytam volna abba. Ezért tartsuk magunkat ahhoz, hogy nem engedünk a csábításnak,  „csak ezt az egyet még”. Tudja meg a tüdőd, hogy minden nap, több a levegőt kap. Nekem biztos a számítógép is besegített, mert elterelte a figyelmemet, de függetlenül a géptől, könnyebben ment, mint gondoltam, a feleségem is meglepődött.  
 - Szegény tesóm nem tudta letenni, 77 évesen már nem tudta letüdőzni, meggyújtotta a cigit, letette hamutartóra és az ott égett el, néha ugyan megpróbált szippantani egy slukkot, de olyan köhögés fogta el, hogy azt hittem az lesz az utolsó köhögése. Ő is megkérdezte többször, hogy csináltam és ugyan azt mondtam neki. Meglepődve tapasztaltam egyik látogatásom alkalmával (a Práter u. lakott), hogy nincs cigi szag, se füst és kimosta a hamutartót. Azután már ő sem szívott többet. Az erzsébeti haverom, 40 valahány ezret költött nikotin tapaszra, és soha nem érezte, hogy használ neki. Fél óránál tovább soha nem bírta cigaretta nélkül, a szíve kikészült, talán 1 évig élvezte a "nyögdíjasok" életét. Szóval ez mindenkinél másképpen zajlik, de nem reménytelen, higgyünk benne, mondjátok azt, ha a vén James 36 sikerrel vette az akadályt, miért ne menne nekünk is. :))


Elnézést mindenkitől, szerintem egy kicsit többet írtam a kelleténél egy nem túl izgalmas témáról. 

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia James!
Tudod, nekem elég nehéz összeszedni azt a pár gondolatot ami kavarog a fejemben. Nem a gondolat sok hanem a fejem nagy, így elég nehéz utolérni azt a kevés gondolatot.
Tudatában vagyok, hogy abba kéne hagyni a fogalmazásgátló, tudatmódosító szerek, de leginkább a nikotin szedését.
Nálam is úgy működik "befejeztem a dohányzást"
De én valahogy másképp vagyok összerakva mint Te.
A nyolcadik napon már a család menekül a közelemből.
De lehetséges ama megoldás, hogy
akarat gyenge vagyok.
Gyula

james 36 írta...

Szia Gyula!
Nem könnyű a dolog, írtam is, hogy ez mindenkinél másképpen játszódik le.
Egy volt munkatársam, mellettünk a szomszéd házban, "hasonlóan ideges, türelmetlen lett" a család menekült. A negyedik leszokása lett sikeres, most már a tizedik éve nem ideges. A "tojpli" nem kapott levegőt, a "tesóm" se, talán ez segítette őket abban, hogy ennek nem lesz jó vége, ha fojtatják.
Talán a következményektől való félelem jobban idegesítette őket, mint amit a nikotin hiány okoz, és ezért a kisebbik idegeskedést választották. Vagy kitudja kinél mi használ. Nehéz dolgod lehet, kemény küzdelem vár rád, én megértelek.
Kívánok neked sok erőt és kevesebb idegbajt.
James

Névtelen írta...

Szeva 36.
Ez már régi dolog, de elmondom.
Mikor az első leszokást gyakoroltam, stikába rágyújtottam. Az asszony megérezte a füstöt mikor hazajött. Utána eElzárta a fiókjába a szofit. Egy hétmúlva nem bírtam megint magammal azt feltörtem zárat. Akkor olyan balhé kerekedett, hogy nem csak cigi, de szeksz is a tilalomlistára került. Volt mit spekulálnom, hogy melyik hiányzik jobban. Választottam, de nem mondom meg melyiket, találd ki nagyokos.
Dodó.